Én is felszálltam a rollerre...

Kedvet kaptam, hogy kiírjam magamból a kocsival kapcsolatos megrázkódtatásokat. Mint azt a címben már említettem, idézve Raver barátunkat, sajnos sikerült nekem is felszállnom arra a bizonyos rollerre...
Valamikor kora tavasszal elkezdődött a szervezkedés a 2018-as Retropartyzánok megrendezésére. Miután Dömi közzé tette a felhívást, úgy gondoltam, hogy eljött az ideje, hogy nevezzem a kocsit a kiállításra. Mivel viszonylag sok idő volt még addig, gondoltam simán felkészítem, hiszen gyakorlatilag használatot befolyásoló hiányossága nem volt a kocsinak (leegalábbis ekkor még ezt gondoltam). Voltam okmányirodában, intéztem a hétvégére 3 napos ideiglenes forgalombantartási engedélyt. Erről csak azért szólok, mert számomra meglepő módon az ég világon semmit nem kérdeztek azon kívül, hogy igazolnom kellett a kocsit, és be kellett mutatni a biztosítás igazolását. Nem akartam partizánkodni :) , meg gondoltam, ha vége lesz a rendezvénynek, vasárnap délután kirándulunk is egyet. Szóval utolsó héten elkezdtem a felkészítést. Elsőként végre rászántam magam arra, hogy a korábban vásárolt hibátlan fényes bakelitkormányt beépítsem a kocsiba. A beszerzés érdekessége, hogy én próbáltam 3 éven keresztül hozzájutni egy ilyenhez, de lehetetlen volt. Barnapolskis Imi Barátom volt olyan előzékeny korábban, hogy a sajátját nekem adta, de azt nem volt szívem beépíteni, úgy éreztem, hogy az ő kocsija is megérdemli, hogy bekerüljön. A lényeg, hogy egyik este, majdnem éjfél körül a telefonomat nyomkodtam. Ez nem jellemző rám, de éppen akkor, a roncsvadászok csoportjában meghirdette valaki. 1 perce volt fent, amikor ráírtam, és már az enyém is volt. Az eladó szerintem nem sejtette, milyen ritkaságot adott, elég olcsón jutottam hozzá. A beszerelés egyszerű, kb 5 perces művelet volt. Utána kisfiammal autóztunk vagy egy órát a kertek alatt. Minden percét imádtam, tökéletes volt a kocsi. A rendezvény napján alaposan kitakarítottam, lemostam, megtörülgettem. Kora délután jött is Dömi Barbival, együtt indultunk el az ETO parkba. És ekkor alám került a roller...
Félúton elkezdett prüszkölni, zakatolni, és elment az erő. Begurultam a benzinkút parkolójába... Szégyenszemre úgy kellett elvontatni a célig. Mivel az épületbe nem lehetett járó motorral bemenni, ez nem nagyon tűnt fel senkinek szerencsére. Még aznap este levettük a szelepfedelet, és ki is derült, hogy az elülső szelephimba tőcsavar szakadt ki a hengerfejből. A guta ütött meg majdnem.
A rendezvény jól sikerült, nagyszerű márkatársakat sikerült megismernem Dömi, Barbi, Kálmán tesók, és Horváth Laci személyében! Nagyon nagy élmény volt veletek, köszönöm a lehetőséget!
Vasárnap a kirándulás érthető okokból elmaradt... A kocsit nem is láttam egészen a nyári találkozóig. Ekkor történt, hogy indulás előtti napon rászántam magam, és kiszereltem a motort. A javítást már nyaralás után végeztem. 3 nekifutásra sikerült meglegyek, mivel időm az nem sok van sajnos.
Első körben a tőcsavart tettem rendbe. Mivel korábban sikerült egy menetjavító készletet vásárolnom, itt volt az ideje, hogy használjam is. Az előfúrásnál követtem Püspöki Sanyi tanácsát, a himbasort felraktam, annak a furatán keresztül fúrtam, a mélységet előre beállítva. A menet fúrása sem volt különösebben nehéz feladat. A lyukból viszont nem volt egyszerű kitakarítani a forgácsot. Célszerű ilyenkor mindent alaposan letakarni, nehogy a forgács bárhova bejusson. Én is így tettem. Közben porszívót is használtam. A menetrugó behajtása viszont elsőre nem sikerült. A motor túl magas volt az asztalon, sikerült ferdén belehajtanom elsőre. Miután kibányásztam apukám műszerész fogójának a segítségével, a második próbálkozás sikeres volt. A tőcsavart belehajtottam, már csak össze kellett szerelni. Hamar állítottam szelephézagot, és már csak reménykednem kellett, hogy később induljon a motor.
Viszont, ha már asztalon volt a motor, várt rám régóta a dinamó csapágy cseréje. A feltételezés apropója az volt, hogy elég hangos volt. Viszont a kiszerelés közben rögtön kiderült, hogy a csapágyakkal szerencsére nincs baj. Meg kellett zsírozni, ez kimaradt az összeszereléskor, ezen kívül a turbinát cseréltem ki, mivel a lamellái erősen zörögtek, mivel ki voltak lazulva. Volt otthon egy szép állapotú szerencsére. Összerakva minden hang megszűnt.
A motorburkolaton voltak csavar hiányosságaim, CSIV jelű csavarok az első oldalra kerültek korábban. Szintén Imi volt olyan rendes, hogy egy donorból adott annyi FA jelzésű csavart, amennyi hiányzott, így ezeket is pótoltam.
Még a Retropartyzánon tűnt fel, hogy a kézifék nem fog. Gondolom az önbeállók miatt lehetett. Mivel a motor nem volt bent, ezt a problémát szintén sikerült 5 perc alatt megoldani. Szintén várt rám még a feladat, hogy az önindító bronzperselyét kicseréljem. Ha már  az asztalon volt, hát kicseréltem azokat az alkatrészeket, amik nem lettek korábban galvanizálva (bontottam egy 81-es autót, annak minden ilyen alkatrészét tavasszal galvanizáltattam, hogy legyen tartalék).A persely cseréjére azért volt szükség, mert még az összerakás után megszorult. Akkor gyorsban olajoztunk, de most végre kicseréltem. :) És ha már hozzáfértem, a váltó alján, a buzilemez egyik csavarjának menete is meg volt szakadva, így már kis rutinnal sikerült ebben is a menetjavítás, ez már elsőre.
A motort hétfőn visszaépítettem, és végre ismét szépen jár. Remélem végre ez így is marad. Befejezésül pedig kicsit csinosítottam a kocsi elején is, Zotyótól megvettem 2 db új Carello lámpát, ezeket is beépítettem a helyükre.
A kocsival nincs jelenleg semmilyen tervem, műszakiztatni nincs értelme, nem használom szinte semennyit (lehet, hogy ezért is ilyen hálátlan), ha pedig mindenáron menni akarok, akkor 3 naposat kérek rá.
Egyenlőre ennyi... :D
Retropartyzánok 2018 bakelit kormány carello

Kommentek

raver

Ez is barátságos hiba.
De szerintem is ez lehet csak a baja. :)

Szólj hozzá!

Jelentkezz be az oldal tetején, vagy szólj hozzá facebook-fiókod használatával!